Felhívásunkra a támogatóinktól 2013. április 19-ig 925 000 Ft gyűlt össze. Ennek az összegnek a segítségével a hordozható „menekültmissziós kiállítás” két teljesen azonos sorozatát tervezzük elkészíteni.

Az egyik sorozat felügyeletét a Magyarországi Református Egyház Menekültmissziójának munkatársai látják el. Ők azok, akik rendszeresen eljutnak a menekülttáborokba, és a szociális programjaik során kapcsolatban vannak magukkal a menekültekkel.

A másik sorozat a Bibliatársulat felügyelete alatt iskolákba, kulturális intézményekbe és gyülekezetekbe jut majd el az év során. Azok, akik gyülekezetük, iskolájuk vagy közösségük számára szeretnék kölcsönkérni a kiállítást, vegyék fel a velünk a kapcsolatot a következő címen:

info@bibliatarsulat.hu

A kiállítás tablói:

A konferencia első napján az előadásoké, a másodikon a kerekasztal-beszélgetéseké volt főszerep. Az első napon a mintegy tizenöt, egyenként 20 perces előadás során az előadók igyekeztek bemutatni az egyes felekezetek bibliahasználati szokásait, valamint a ma leginkább használatos magyar nyelvű bibliafordításokat; mind a keletkezési körülményeiket, mind a fordítás során figyelembe vett különböző szempontokat. A rendkívül feszes tempójú program több különböző témájú szekcióra volt tagolva. Mindegyik blokk végén lehetőség nyílt kérdésekre, hozzászólásokra is.

Az első szekció témája a Károli fordítás és annak különböző revíziói voltak. Először Zsengellér József vette számba az évszázadok során készült fontosabb Károli-revíziókat, majd az 1908-as kiadás keletkezési körülményeit és fordítási szempontjait ismertette. Ezt követően Szabó Zoltán beszélt arról, hogy hogyan függ össze a hazai nazarénus közösség története és identitása azzal a ténnyel, hogy az 1908-asnál korábbi kiadású Károli Bibliát használnak. Horváth Orsolya előadásából megtudhattuk, hogy a Keresztény Advent Közösség amellett, hogy más fordítások érdemeit is elismeri, miért használja mégis többnyire az 1908-as kiadást. Ezt követően az újabb Károli-revíziós kísérletek kerültek fókuszba. Először Győri Tamás, majd Ruff Tibor ismertette a Protestáns Média Alapítvány által nemrég megjelentetett újonnan revideált Károli Biblia, illetve a Patmosz Kiadó által kiadott, a Hit Gyülekezete által használt Károli revideálásának igényeit és szempontjait.

A második szekció fókuszában a katolikus bibliafordítások álltak. Először Jelenits István mutatta be a Szent István Társulat által kiadott Bibliát, és példákkal illusztrálta a fordítás különböző megoldásait. Ezután Tarjányi Béla beszélt a Szent Jeromos Társulat által kiadott Káldi-Neovulgata kiadásról, illetve kitért az Újszövetségben szereplő Septuaginta-idézetek problémakörére is. A következőkben Dejcsics Konrád ismertette a Békés-Dalos fordítás keletkezési körülményeit, elveit, és a kiadással egykorú kritikákat. A szekció keretén belül kapott helyet Kiss Etele előadása az ortodoxok bibliahasználatáról, és a Berki Feriz által fordított zsoltárokról.

Ezután a mai protestáns fordítások szekciója következett. Először Karasszon István mutatta be röviden az 1975-ös protestáns új fordítást és elveit, illetve ezek érvényesülését különböző igehelyeken keresztül. A folytatásban Pecsuk Ottó mutatta be az 1990-es revízió eredményeit, és a változtatások statisztikáit. A szekció utolsó előadásában Tunyogi Lehel előadását hallgathattuk a Kecskeméthy István által készített bibliafordításról.

A következő szekcióban, az újabb mai fordítások blokkján belül ismét három fordítást ismerhettek meg a hallgatók. Először Szalai András tartott előadást a Jehova Tanúi által használt Új Világ fordításról és annak főbb problémáiról, majd ismét Ruff Tibor beszélt a Hit Gyülekezete készülőben levő új fordításáról, végül Szőcs Zoltán mutatta be az általa készített Egyszerű Fordítást.

A konferencia második napján került sor az utolsó előadásra, melyet a zsidóság képviseletében Köves Slomó tartott a bibliai írás kialakulásáról, az Ószövetség fontosabb fordításairól, az újabban készült magyar nyelvű fordításairól, illetve arról, hogyan tekint a zsidóság a Szentírásra.

Az informatív előadássorozat után a beszélgetések kaptak hangsúlyt, melynek során az előadók az egyszerű bibliaolvasók számára is ismerős kérdésekről beszélgettek. Talán a legismertebb: Szentlélek vagy Szent Szellem? Milyen képet alkot a Biblia az ember testéről/lelkéről/szelleméről? Mit jelent a test feltámadása? Vagy mire gondolunk, amikor azt mondjuk, hogy a Biblia Istentől ihletett? Az ó- és újszövetségi kerekasztal-beszélgetések során a résztvevők ezekre a kérdésekre is igyekeztek megfogalmazni a saját válaszukat, miközben elemezték a testre és lélekre vonatkozó bibliai kifejezéseket, és más, előre meghatározott szentírási szakaszokat, válaszolva a hallgatók kérdéseire.

A konferencia rendkívül hasznos volt a különböző bibliafordítások és fordítók közötti párbeszéd szempontjából is, ezért reméljük, lesz valamilyen folytatása a jövőben. Az érdeklődők számára tervben van a konferencia anyagának írásos kiadása. Az előadások meghallgathatóak, illetve letölthetőek – jobb kattintás a linkekre, majd: “Hivatkozás mentése másként…”

Bibliaolvasás és bibliafordítások a mai Magyarországon – az előadások hanganyaga

Fabiny Tibor – Miért szerveztük ezt a konferenciát? (mp3)
Zsengellér József – A Károli Biblia és annak 1908-as revíziója (mp3)
Szabó Zoltán – Miért a régi Károlit használják ma a nazarénusok? (mp3)
Horváth Orsolya – Miért az 1908-as revíziót használja a Keresztény Advent Közösség? (mp3)
Győri Tamás – Milyen szempontok alapján revideálta a Károlit a Protestáns Média Alapítvány? (mp3)
Ruff Tibor – Milyen szempontok alapján revidálta a Károlit a Patmosz Kiadó? (mp3)
Jelenits István – A Szent István Társulat kiadása (mp3)
Tarjányi Béla – A Szent Jeromos Társulat (Káldi-Neovulgata) kiadása (mp3)
Dejcsics Konrád – A Békés-Dalos fordítás (mp3)
Kiss Etele – Az orthodoxok bibliahasználata (mp3)
Karasszon István – Az 1975-ös bibliafordítás (mp3)
Pecsuk Ottó – Az 1990-es fordítás és mai revíziója (mp3)
Tunyogi Lehel – A Kecskeméthy-Biblia (mp3)
Szalai András – Az Új Világ (jehovista) fordítás problémái (mp3)
Ruff Tibor – A Hit Gyülekezetének új fordítása (mp3)
Szőcs Zoltán – Az Egyszerű fordítás (mp3)
Köves Slomó – A Tanach fordításai és az IMIT fordítás; Milyen Bibliát olvas ma a héberül nem tudó magyar zsidóság? (mp3)

Képgaléria:

A képeket készítette: Sereg Krisztián, reformatus.hu

„Bibliaolvasás és bibliafordítások a mai Magyarországon”

címmel, melyre minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Témája a mai Magyarországon használatban lévő bibliafordítások áttekintése, az eltérő fordítási és bibliahasználati szempontok megismerése és megismertetése. A konferencia egyúttal megszólítja a Magyarországon élő, Bibliát olvasó zsidó és keresztény felekezetek képviselőit a kölcsönösen építő párbeszéd reményében.

A konferencia időpontja: 2013. április 2-3.

Helyszín: KRE HTK (Bp. 1092 Ráday utca 28.), Exhortációs terem

A részletes program itt olvasható.

MBTA

Vannak kérdések, amelyekre csak a Bibliában találsz választ. Ideje hallgatni rá.

Pecsuk Ottó

Reformátusok Lapja, 2013. március 3.

A bibliavasárnap ezért fontos protestáns egyházainkban. Reménnyel tölt el bennünket. Nem hiába olvassa azt az utánunk következő nemzedékek sora, gyermekeink és unokáink. Az ősi igékkel maga Isten keresi és szólítja meg őket és mindnyájunkat.

Persze a Bibliát irodalmi alkotásként is érdemes kézbe venni. Az Énekek éneke a héber szerelmi költészet egyik remeke. Metaforái rendkívüli képies erővel fejezik ki a szerelmes ifjú vágyakozását jövendő párja után, s ma is érthető nyelven szólaltatják meg az érzelmek gazdagságát és szépségét, a másik iránti hűséget. Pál apostolnak a szeretet himnusza (1Kor 13) a görög nyelvű irodalom páratlan szépségű alkotása. A Példabeszédek könyve minden korban érvényes filozófiai mélységű gondolatokat párosít pedagógiai felismerések bölcsességével.

Az Ószövetség a választott nép, a zsidóság történetét mutatja be évezredes léptékben, s őszintén leírja a kiválasztott vezető személyek bukásaik ellenére is megvalósult Istenhez való visszatérését. Az Újszövetség a kereszténység kezdeti történeti könyveként is forgatható.

Sokan a Bibliát erkölcsi törvények gyűjteményének tekintik. Van ebben igazság, elég, ha a Tízparancsolatra vagy Jézus kettős nagy parancsolatára és a hegyi beszédre utalunk (Mt 5–7).

A Biblia azonban első renden a hit és üdvösség könyve. Isten kegyelmes jelenlétét és történelemformáló munkáját mutatja be választott népe és vezetői életében, s közben előkészíti a világ minden népe – köztük a mi – megváltásunkat is a megígért Messiás eljövetelével, aki nem más, mint Jézus Krisztus. Benne van életünk és örök életünk. Így vesszük fontolóra Jézus szavait: „Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri, lelkében pedig kárt vall?” (Mt 16,26) Hogy ez a kár be ne következzék, olvassuk az Írást minél gyakrabban. Sokan a protestáns egyházak híveiként naponta a Bibliaolvasó Kalauz vagy az Útmutató alapján teszik ezt. Feljegyezte a történelem, hogy Bethlen Gábor erdélyi fejedelem huszonhatszor olvasta végig a Bibliát, nagy örömét lelte benne. Voltaire, a francia felvilágosodás egyik vezető filozófusa sokat gúnyolódott a Biblia ellen. Úgy vélte, hogy a Biblia napjai meg vannak számlálva. Ma pedig Isten humoraként abban a házban, ahol Voltaire ezt kijelentette, bibliaterjesztő társulat működik. Igaz, bizonyos feljegyzések szerint Voltaire késő öregségében maga is így kiáltott fel: „Mégis te győztél, Galileai (Jézus)!”

Napjainkban több mint háromezer nyelven olvasható a teljes Biblia vagy annak valamely könyve. A legolvasottabb könyv a világon.

Hogyan kezdjük el olvasni a Bibliát? Örömmel! Ahogy izgalommal vesszük kézbe édesanyánk levelét vagy látjuk e-mail üzenetét, úgy vegyük kézbe a Szentírást is, amelyből maga Isten szól hozzánk. Érdemes Márk evangéliumával kezdeni és a Zsoltárokat olvasni. Aztán később az Ószövetség szövevényes ösvényeire is ellátogathatunk. Kérdéseinkkel bátran forduljunk a Biblia világában jártas testvéreinkhez, vagy vegyünk kézbe szakirodalmat. Méltán mondja Luther: a Biblia bölcső, amelyben megtaláljuk a Gyermeket, Jézust, ha kibontjuk a pólyából. Nem a pólya a fontos, hanem maga Krisztus. Őt kell hallgatnunk, hogy ránk találjon és megszólítson.

D. Szebik Imre
nyugalmazott evangélikus püspök,
a Magyar Bibliatársulat elnöke

Reformátusok Lapja, 2013. március 3.

A próbakiadásokkal kapcsolatban köszönjük olvasóink eddigi észrevételeit, melyekre a továbbiakban is számítunk!

További részletek:

www.szelrozsatalalkozo.hu/utotalalkozo

www.facebook.com/szelrozsatalalkozo

A könyvtári kiállítás megnyitója február 1-én volt, Nagy Nikolett könyvtárvezető a megjelent vendégekkel együtt üdvözölte Jászberény város református lelkipásztorát, Szabó J. Róbertet, a kórház főigazgató orvosát, Dr. Csiki Zoltánt, és a Bibliatársulat munkatársát is.

A rövid megnyitó beszédekben a könyvtárvezető arról tett említést, hogy egy amerikai felmérés szerint már tinédzserkorban nagyon sok stresszel kell megküzdeniük a mai fiataloknak. Szintén említette, hogy vannak olyan kísérletek, amikor a felírt orvosság mellé egy-egy könyv címe is felkerül „könyvet receptre” alapon, és a gyógyulásban segítségül hívják a beteg ember számára hasznos olvasnivalókat.

Így gondoljuk mi is, hogy a Biblia minden beteg ember számára nemcsak hasznos, de az egyetlen igazi reményt felmutató könyv, akár sor kerül a gyógyulásra, akár nem. Szabó Róbert lelkipásztor úr a testi betegségek mögött meghúzódó lelki betegség ma már egyértelműen igazolt kapcsolatára utalt. Dr. Csiki Zoltán kórházvezető főigazgató a gyakorló orvos szemszögéből beszélt a gyógyításról és ennek a kiállításnak a hasznosságáról.

A megnyitóra összegyűlt több mint harminc vendéget a könyvtár forró teával várta és jó beszélgetéseket is elindulhattak a tablók üzeneteinek olvasása közben.

MBTA

Az eseményről készült beszámoló

Még több fénykép

Az Evangélikus Egyház Diakóniai Osztálya a január 10-i ünnepi istentiszteletén köszöntötte az esküt tett új diakóniai bizottsági tagokat. Őket köszöntötte dr. Fabiny Tamás püspök is, aki igehirdetésében az evangélikus diakónia idei vezérigéje alapján a biblikus toleranciáról beszélt.

Az esemény végén a Magyar Bibliatársulat átadta a szeretetotthonoknak szánt ajándék Nagybetűs Károli Bibliákat, amelyekért Buda Annamária mondott köszönetet. A Bibliatársulatot Zsugyel János és Burján Tamás képviselte.

MBTA

Az Ördögárok utcai Sarepta Budai Evangélikus Szeretetotthonban december 13-án Burján Tamás, a társulat egyik munkatársa adta át az A/4-es formátumú vaskos kötetet az intézmény vezetőinek, Sztojanovics András igazgató lelkésznek és Jegesi Zoltánné otthonvezetőnek.

Miközben a Sarepta adventi lilába bújtatott legfelső emeleti termében zajlott az ünnepélyes átadás, a pesthidegkúti evangélikus gyülekezettel közösen használt kápolnában a december 20-án megrendezendő karácsonyi műsor szereplői próbáltak.

A műsorban nem szereplő tíz-tizenkét, a Biblia iránt érdeklődő lakónak elsőként Sztojanovics András lelkész beszélt a terjedelmes kötet további sorsáról. „Mivel egy példány van belőle, nagy becsben fogjuk tartani” – hangsúlyozta. Bárki kölcsönkérheti egyéni olvasásra, de aranyszabály, hogy aztán mindig vissza kell vinni az irodába, hogy más is hozzájuthasson.

Az idős hölgyek és urak koszorújában Burján Tamás röviden bemutatta a Magyar Bibliatársulat munkáját, és az „óriás Károli” előtörténetéről is beszélt, majd rövid áhítatot tartott Fil 2,5–8 alapján. Két adventi dal keretezte az alkalmat, a Jöjj, népek Megváltója és Ó, jöjj, ó, jöjj, Immánuel.

Az evangélikus egyházzal való hatékony együttműködésről tanúskodik a bibliatársulat egy másik akciója is: az újonnan átvett iskolák közül öt középiskolába – Kiskőrösre, Mezőberénybe, Budapestre, Nyíregyházára és Szarvasra – háromszázhatvannégy Bibliát juttatott el az alapítvány a kilencedik évfolyamot kezdő tanulóknak.

Kinyik Anita, Evangélikus Élet

(forrás: www.lutheran.hu)