2017.04.30.

A magyar bibliafordítás története

A magyar Biblia korszakai

A Magyar Bibliatársulat története tulajdonképpen része egy nagyobb történetnek, a magyar bibliafordítás, valamint a magyar nyelvű Biblia kiadása és terjesztése történetének. Ezt a nagy történetet – ha csak dióhéjban is szeretnénk elbeszélni – négy korszakra kell osztanunk.

Az első teljes magyar fordítás

Az első korszak Károli Gáspár, gönci prédikátor atyánk Vizsolyi Bibliájával kezdődött 1590-ben, de tudnunk kell azt, hogy egyes bibliai könyveket és a teljes Újszövetséget már előtte is lefordították. Ez az első, a Vizsolyi Bibliával kezdődő korszak kereken háromszáz évig tartott, és ezalatt Károli munkáját sokan javították (revideálták), csiszolták, köztük olyan páratlan hitű és tudású emberek, mint Szenci Molnár Albert, Misztótfalusi Kis Miklós vagy Komáromi Csipkés György. E korszak jellemzője és máig érvényes tanulsága az elkötelezett egyének Biblia iránti szeretete és az a szent megszállottság, amely Károli Gáspár és munkatársai erejét megsokszorozta, vagy Misztótfalusi Kis Miklóst világhírű nyomdásszá is “képezte”, hogy a Biblia nyomtatott szövege mind jobb és egyszersmind könnyebben olvasható-érthető legyen. A magyar nyelvű teljes Biblia első háromszáz éve megtanít minket arra, milyen sokat tehet “egyetlen ember” is. Arra is tanít, hogy ha úgy érezzük: “egyedül nem megy”, akkor könyörögjünk Isten Szentlelkéért, hogy adja nekünk Károli és Misztótfalusi lelkületét. A kérdés azonban jogosnak tűnhet: miért nem találunk intézményes hátteret a magyar Biblia ügye mögött e korszakban? Erre némileg magyarázatot ad hazánk viharos és a nyugodt, elmélyült bibliamunkának egyáltalán nem kedvező történelme ezekben az évszázadokban (török megszállás, Bocskai felkelése, Rákóczi szabadságharca, a Habsburg-elnyomás).

A Brit és Külföldi Bibliatársulat Magyarországon

A hazai és külföldi támogatók szinte gondviselésszerű felbukkanása azonban még ezekben a vészterhes időkben is adott némi biztonságot az egyéni vállalásoknak. A második korszak a 19. század első harmadában indult, amikor az 1804-ben alakult Brit és Külföldi Bibliatársulat európai missziója során hozzánk is eljutott, és kezébe vette a magyar nyelvű Biblia kiadásának és terjesztésének ügyét. Sőt, a szöveggondozásét is, mert a Brit és Külföldi Bibliatársulat megbízásából készült el és jelent meg 1908-ban az a Károli-revízió, amelyet ma is olvasunk. E korszakban is voltak örök értékű egyéni vállalkozások, gondoljunk most id. Czeglédy Sándor bibliafordítására. Az intézményes hátteret azonban mégis egy angol missziós társaság, a Brit és Külföldi Bibliatársulat adta a magyar nyelvű Biblia ügyének. A harmadik korszak a Brit és Külföldi Bibliatársulat kényszerű távozásával kezdődött, 1948-ban.

A Magyar Bibliatanács megalakulása

A gyökeresen megváltozott politikai helyzetben lehetetlenné vált egy angol missziós társaság magyarországi működése, így a magyar nyelvű Biblia kiadásának és terjesztésének jogát és kötelességét átadta a legnagyobb protestáns egyháznak, a reformátusnak. A Református Egyház ökumenikus szellemben élt a kapott feladattal, és kezdeményezésére 1949-ben létrejött a Magyar Bibliatanács, öt protestáns egyház és a magyar ortodox egyház részvételével. (Meg kell említenünk, hogy korábban, már 1942-ben megalakult a rövid életű Magyar Biblia Társulat, Kovács J. István kezdeményezésére.) Az 1949-ben alakult Magyar Bibliatanács megörökölte a Brit és Külföldi Bibliatársulattól egy újabb Károli-revízió ügyét, amelyet felelősséggel igyekezett befejezni. Számos revíziós próbafüzet megjelentetése és hosszú évek munkája után a Bibliatanács fordítói és vezetői úgy döntöttek, hogy revízió helyett (amely már aligha volna összevethető Károli eredeti fordításával) a héber és görög eredetiből új fordítást készít, a Károli Bibliát pedig továbbra is változatlanul, az 1908-as változatában adja ki. Az új fordítású Biblia több mint 20 évi munka után 1975 karácsonyára jelent meg, majd mintegy nyolcévi munkával elkészült az új fordítású Biblia revíziója is, amely 1990-ben, a Vizsolyi Biblia 400 éves évfordulójára jelent meg, s a debreceni ökumenikus ünnepségen került átadásra, 1990. október 31-én.

E harmadik korszakról talán túlzott szerénységgel is szoktunk beszélni, holott ha nem emberekre nézünk, van miért hálát adnunk Istennek, aki viszont embereket használt igéje ügyében. Amint a fenti szűkszavú történeti leírásból látjuk, a megnehezedett külső körülmények között jött el az ideje annak, hogy a magyar nyelvű Biblia ügyének az intézményi hátterét az Ige egyházai, a magyar protestáns egyházak adják. Isten hatalmát és erejét mutató történelmi tény, hogy a mögöttünk lévő több mint negyven esztendő – amelyből főként veszteségeinket és mulasztásainkat tartjuk ma számon – egyedülálló “eredményt” hozott a magyar Biblia történetében: a reformáció egyházai és a magyar ortodox egyház vállalni tudták és végezték is a Biblia szövegének gondozását, kiadását és terjesztését.

Igaz, hogy a bibliakiadás korlátozva volt, és nagyon sok Biblia érkezett hozzánk külföldről is, de az adott lehetőségek között rendkívüli teljesítmény volt, hogy Magyarországon a kommunizmus évtizedei alatt a MBT tagegyházai egyetlen pillanatra sem mondtak le a bibliakiadás jogáról. Feltehetően kutatók feladata lesz majd a Magyar Bibliatanács működésének feltárása, az új fordítású Biblia történetének megírása és a ma névtelenségben “elfeledett” fordítók számon tartása.

A Magyar Bibliatársulat

Feltehetőleg 1992. október 26-án kezdődött a magyar nyelvű Biblia negyedik korszaka, ha elfogadjuk, hogy az intézményi háttér alkalmas egyfajta korszakolásra. A Magyar Bibliatanács ugyanis 1991-ben létrehozta a Magyar Bibliatársulat Alapítványt, amelyre 1992-ben ráépült a Magyar Bibliatársulat, immáron tizenegy tagegyházzal és egy nemzetközileg is elfogadott alapszabállyal.

Az intézményi keretek ezután már adottak voltak ahhoz, hogy a magyar nyelvű Biblia ügyét hosszú távon és ökumenikus szellemben tudjuk gondozni. Nem kevés a “vagyonunk”, amellyel gazdálkodnunk kell: a Károli és az új fordítású Bibliából húszféle bibliatípusunk van, s ezeket számtalan egyéb bibliatársulati kiadvány egészíti ki, amelyek mind terjesztésre és olvasásra várnak. A Magyar Bibliatársulat Alapítvány a 2000-es évek elejétől, nem utolsósorban a megváltozott társadalmi és egyházi feltételek közepette, egyre tágabban kezdte értelmezni a bibliatársulati munkát, és a hagyományos feladatok, a Biblia fordítása, szöveggondozása, kiadása és terjesztése mellett elkezdett foglalkozni az ingyenes bibliaosztások anyagi hátterét megteremtő adománygyűjtő akciók szervezésével, és a Bibliához kapcsolódó ismeretterjesztéssel és népszerűsítő munkával. Honlapunk, a www.bibliatarsulat.hu és évente kétszer megjelenő hírlevelünk, a “Bibliánk”, valamint tagegyházi körleveleink segítségével igyekszünk naprakészen tájékoztatni egyéni támogatóinkat és a gyülekezeteket munkánkról, a magyar nyelvű Bibliával és a bibliatársulatok nemzetközi szolgálatával kapcsolatos legfontosabb kérdésekről.

Kiemelkedő jelentőségű kezdeményezés volt a Magyar Bibliatársulat és a magyar keresztyén felekezetek életében a 2008-as “Biblia éve”. Történelmi jelentőségűnek is tekinthetjük azt, hogy a Magyar Bibliatársulat felhívására katolikus, protestáns és ortodox felekezetek együtt, egyetértésben egy teljes évet szenteltek arra, hogy felhívják a magyar társadalom figyelmét a Biblia jelentőségére és a bibliaolvasás fontosságára. Felmérések szerint a felnőtt lakosság közel fele hallott a Biblia évéről, és mintegy 600 000 ember vett részt országszerte a Biblia éve rendezvényein. Egyéni, szent megszállottság a kezdeteknél és a hosszú, kitartó munkával megteremtett és felelősen megőrzött intézményi háttér: e kettő fontosságára hívja fel a figyelmünket a magyar Biblia története. Azt reméljük, hogy e gazdag múltból erőt merítve szolgálhatjuk még sokáig Isten magyar nyelven megszólaló igéjét, a Bibliát.

Dr. Pecsuk Ottó
főtitkár

Pages: 1 2 3 4 5