Blog

Az elmúlt évtizedekben találkozhattunk a nevével lemezborítón éppúgy, mint tudományos kötetek címlapján. A rendszerváltás óta tanított vallásbölcseletet, megalapította a Logos Kiadót, és létrehozta az Új Dimenzió Műhely kvartettet. A kontrabasszus-klarinétművészként és bibliakutatóként egyaránt ismert Babits Antal nem váltott ugyan teljes profilt, de mindenképpen új fejezetet nyitott a könyvkiadás területén, amikor a pandémia idején online formában, ingyenesen elérhetővé tette legújabb tudományos munkáját. Az Ószövetségi szómutató szótár nyolcezer oldalas digitális kiadvány, ami a héberül nem tudóknak is felkínálja az eredeti szöveg tanulmányozását, illetve bármelyik bibliafordításhoz használható. A Scheiber-díjas vallásbölcselővel az elektronikus tudástárral kapcsolatban beszélgettünk tudomány és művészet konkordanciájáról.

– Bizonyára emlékszik, hogy még a 2000-es évek legelején találkoztunk először, s bár egyetemen oktatott, zsidó vallásbölcseleti tanulmányokat publikált, és könyvkiadóként is tevékenykedett, számomra úgy tűnt, akkoriban a muzsikálás játszotta a főszerepet az életében. Jó ideje azonban a zene háttérbe szorult, mert szinte kizárólag a kutatómunkának szenteli minden idejét. Felvetődött bennem, hogy vajon mindig is ez a kettősség jellemezte, vagy előbb született meg a művészetek iránti fogékonysága, és csak azután jelentkezett a tudományos ambíció.

– Azt kell mondanom, lényegében a zenének köszönhetem, hogy elmozdultam más irányokba. Amikor 1976-ban a Fiatal Művészek Klubjában bemutatkozott az első kvartettem, a Nyitott Csoport, a koncert végén odajött hozzám Szabados György, az akkori zenei élet iskolateremtő zongorista egyénisége. A mester látott bennem fantáziát, így elhívott az új együttesének, a Kortárs Zenei Műhelynek a próbájára. Ezáltal belecsöppentem egy olyan rendhagyó zenei világba, ahol nemcsak a kottáról volt szó, hanem filozófiáról, teológiáról, történelemről. Sok egyéb mellett a kezembe adta Nyíri Tamás A filozófiai gondolkodás fejlődése című könyvét, ami olyan hatást tett rám, hogy elhatároztam, élőben fogom a professzort hallgatni. Ennélfogva civilként beiratkoztam a korabeli katolikus Hittudományi Akadémiára, és hat évvel később világi teológusként távoztam az intézményből. Még időközben, negyedéves koromban, vendéghallgatóként bejártam Scheiber Sándor, az Országos Rabbiképző Intézet akkori igazgatójának külön engedélyével az ottani szemináriumokra is. Később hivatalosan is jelentkeztem a Rabbiképzőbe [ma már Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem, OR-ZSE – a szerk.], s miután elvégeztem, ott is tartottak tizenkilenc évig vallásbölcseletet oktató tanárnak. Több mint három évtizede pedig a könyvkiadás is szervesen hozzátartozik az életemhez. Mindhárom tevékenység, így a tanítás, a muzsikálás és a könyvkiadás tulajdonképpen egy dologról szól számomra, ami nem más, mint az égiek megközelítése és a transzcendens megtapasztalása. A belső harmóniát és az általam tapasztalt kozmikus hullámhosszokra való hangolódást mindegyik elfoglaltságom elősegíti, sőt összhangban vannak.

– Ezek szerint egy széles látókörű muzsikus keltette fel az érdeklődését a metafizika iránt, de azt is elárulja, hogy ki vagy mi miatt lett Önből könyvkiadó?

– A történet genezise egy volt osztálytársamhoz kapcsolódik, Ferge Gáborhoz, aki elsőként fordította le görög eredetiből magyar nyelvre Arisztotelész Metafizika című művét. A Soros Alapítvány pedig kiírt egy pályázatot kiadók számára, ami arra irányult, hogy reális áron, de színvonalasan jelenhessen meg ez a kötet. S bár akkor még egyetlen könyvet sem adtam ki, gondoltam egy nagyot és beadtam a pályázatomat. Láss csodát, nyertem. A kötet megjelent [Aristotelés: Metaphysica, fordította: Ferge Gábor, Logos Kiadó, 1992 – a szerk.], s még ha sok-sok buktató árán is, de beletanultam a szakmába. Ezek után kerestem és találtam egy fehér foltot a tudományos könyvkiadás területén, ami a zsidó vallásbölcselet, és ez a könyvkiadás a mai napig sikeresen működik.

– Így talált rá a középkori zsidó filozófia megkerülhetetlen alakjára, Mai­monidészre is?

– Nos, ez is rendhagyó történet, hogyan találkoztam életem egyik legfontosabb kutatási területével, ami nem más, mint Maimonidésztől A tévelygők útmutatója. Amikor még Schei­ber professzor külön engedélyével járhattam be vendéghallgatóként a Rabbiképző óráira, egyik nap a folyosón, ahol a legfontosabb beszélgetések zajlottak, egy kiváló rabbi, Berger István, aki sajnos már nincs közöttünk, megemlítette, hogy létezik egy ilyen alkotás. Szinte áramütésként ért engem a mű címe, és öt percen belül már a könyvtárban olvastam A tévelygők útmutatóját. Azóta is folyamatosan tanulmányozom, mert megítélésem szerint Maimonidész az egyik legnagyobb középkori tudós, valódi polihisztor, aki egyszerre volt orvos, csillagász, matematikus és kiváló rabbi.

– Azért, ha jobban belegondolunk, a szerkesztés, illetve a könyvkiadás annyira nem áll távol az oktatástól. Ugyanilyen kalandos módon csöppent bele a tanításba is?

– Egyszer, ha majd nagyon öreg leszek, és lesz erőm, megírom ezeket a rendhagyó élethelyzeteket, de most csak dióhéjban arról, hogyan lett belőlem egyetemi tanár. Mindent Raj Tamásnak köszönhetek, a kiváló hebraistának, a nagy tudós rabbinak. Egészen pontosan nem tudom megmondani, mikor, de harmincvalahány évvel ezelőtt, egy vasárnap este Tamás felhívott telefonon, és megkérdezte tőlem, hogy mit csinálok másnap. Arra kért, hogy kezdjek el tanítani a miskolci bölcsészkaron, ahol ő a Judaisztika Tanszéket vezette. Minderre azért volt szükség, mert megváltak az elődömtől, és úgy gondolta, vagyok annyira rugalmas, hogy akár év közben is igent mondok. Így történt, és ott is maradtam hosszú éveken keresztül. Ezt követően, amikor a Lauder Javne Iskola 1990 őszén megnyitotta kapuit, Raj Tamás, aki ott volt vallási igazgató, meghívott, hogy elsősöknek tartsak órákat zsidó tradícióról és ünnepekről. Életemben annyit nem készültem tanításra, mint a gyerekek tekintetében, mert nagyon sok huncut, játékos dolgot ki kellett találni abban az egy évben, amíg ott voltam.

– Az OR-ZSE hogyan jött képbe?

– Na, erről van szó! Azért kellett abbahagynom az oktatást a Lauderben, mert a Rabbiképző Intézet akkori igazgatója, Schweitzer József felhívott telefonon, és elmondta, hogy sajnos Raj Tamás kollégától meg kellett válnia, mivelhogy sokféle kérdésben nem értettek egyet, így arra kért, vegyem át a stafétabotot, és tanítsak az intézményben középkori zsidó vallásbölcseletet. Így kerültem a Rabbiképzőbe, ahol a későbbi vezetés megörökölt engem. Ahogy arról már korábban is szó esett, végül is csaknem húsz évig tanítottam ott, majd 2015-ben visszavonultam.

– Csak azt ne mondja, hogy már megint felhívta valaki!

– Az elmeséltek alapján valóban logikus lenne, de ezúttal nem ez történt. Azért hagytam ott az egyetemi katedrát, mert belevágtam a nagy, nyolcezer oldalas bibliai projektembe, ami teljes embert kívánt. Hullámvölgyek és hullámhegyek közepette közel hat éven keresztül azon dolgoztam, hogy elkészítsem életem fő művét. Bár az Ószövetségi szómutató szótár 2020 őszén jelent meg, az ünnepi könyvbemutatóját idén május 25-én tartottuk az MTA konferenciatermében, ahol a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Freund Tamás köszöntője után egy ökumenikus csapat, Székely János katolikus püspök, Steinbach József református püspök és Frölich Róbert országos főrabbi mondott laudációt. Ez a digitális kiadvány csapatmunkában készült, így nagyon sokat köszönhetek a két hebraista szaklektor professzor kollégámnak is, Karasszon Istvánnak és Egeresi László Sándornak.

– Ez az online szótár bárki számára ingyen elérhető a Magyar Bibliatársulat honlapján [bibliatanulmanyozas.bibliatarsulat.hu – a szerk.]. Kíváncsi vagyok, hogy a digitális kötet szerkesztőjeként, illetve könyvkiadóként miként éri meg térítésmentesen közkinccsé tenni egy ilyen hatalmas munkát?

– Erre a kérdésre három válaszom is van. Az egyik, hogy én is ingyen kaptam évtizedekig a professzoraimtól a tanítást, másrészt egyetlen olyan hazai könyvkiadó sincs, amelyik megjelentetné ezt a nyolcezer oldalt, nyolc vaskos lexikonkötetben, reális áron. Illetve a járvány idején nagyon fontosnak gondoltam, hogy valami szellemi ajándékot adjunk minden olyan kultúrembernek, aki akár művészeti vagy irodalomtörténeti tekintetben keres egy bibliaidézetet vagy egy konkrét szót, és válaszokat kapjon arra, hogy az a kifejezés vagy lexéma hányszor és hol fordul elő az Ószövetségben. Mindezek mellett a legfőbb vezérlőelvem egy rabbinikus mondás volt. Amikor egyszer a tanítványok megkérdezték a mestert, szerinte ki az igazán gazdag ember, a bölcs rabbi azt válaszolta: „Az igazán gazdag ember az, akinek elég az, amije van.” Majd gyorsan hozzátette: „A nagyon-nagyon gazdag ember pedig az, akinek a felesége is így gondolkodik.”

– Milyen buktatói voltak ennek a többéves tudományos munkának?

– Mielőtt válaszolnék a kérdésére, fontosnak tartom megemlíteni, hogy az Ószövetségi szómutató szótár, latinosan konkordancia, amely összhangot jelent nyelvészeti szempontból, vagyis azonos szógyökökre visszavezethető szavak gyűjteménye, régi múltra tekinthet vissza. Arisztotelészhez, Platónhoz vagy Josephus Flaviushoz éppúgy készültek konkordanciák, mint ahogyan Shakespeare életművéhez, Petőfihez vagy Arany János Toldijához is fellelhetők ilyen szótárak. Mivel régóta foglalkozom a Héber Szentírással és annak különféle értelmezéseivel, soha nem értettem, hogy az ilyen típusú kereső- és értelmező szótárakat magyar nyelven miért nem készítette el soha senki. Mielőtt elkezdtem ezt a munkát, sok hebraista szakembert megkérdeztem, köztük rabbikat, nyelvtudósokat, és mindenki megpróbált lebeszélni, vagy nem vállalta a többéves munkát. Ám akkor jött a mentő ötletem, hogy református vonalon kiváló hebraisták vannak, ráadásul olyanok, akikkel régóta jó munkakapcsolatban vagyok, például Karasszon Istvánnal, akinek több tanulmányát a Logos Kiadó is publikálta. Megkérdeztem tőle, hogy mit szólna ehhez a munkához, és miután elküldtem neki és kollégájának, Egeresi László Sándornak az elképzeléseimet, rövid időn belül azt válaszolták, hogy vágjunk bele. Persze ez csak így elmesélve tűnik egyszerűnek, mert az évek során rengeteg nehézségbe ütköztünk. Nemcsak a terjedelem volt nagy kihívás. Szét kellett választani például azokat a szavakat és azok előfordulási helyeit, egyenként, amelyek azonos héber betűkből állnak, de több jelentéssel bírnak. Ilyen például az ádám, ami nem kizárólag Ádámot jelent, hanem földet, embert, és egy esetben még drágakő jelentése is van. Ezeket egyenként végig kellett bogarászni, és külön szócikkbe tenni. A másik ilyen tipikus példa a hallás és a fül. Ugyanaz a három héber mássalhangzó a szógyöke, de más a jelentése, tehát kizárólag a szövegkörnyezetből derül ki, hogy mikor melyik, és ezeket is szét kellett listázni. A legtöbb fejtörést az egyszer előforduló szavak, az úgynevezett hapax legomenonok adták, mivel nem volt semmilyen viszonyítási alap a jelentések tekintetében, továbbá a nemzetközi szakirodalomban is hihetetlen viták folynak ezekkel kapcsolatban. Néha napokig egyetlen szó eredeti jelentésén törtük a fejünket a kollégáimmal, és végül azt a megoldást követtük, hogy a szótárunkban van egy elsődleges jelentés, valamint szinonimák is, mert így fel lehetett oldani a különféle értelmezéseket. Több mint 1500 ilyen egyszer előforduló szó van a Héber Szentírásban. S ha még hozzávesszük az úgynevezett derivátumokat, képzett szavakat, akkor már több mint 3000 ilyen szó van.

– A rendszer, maga a felület azonban nagyon könnyen kezelhető.

– Valóban egyszerűségre törekedtünk, de az olvasók többsége nemcsak a könyveknél, de a digitális kiadványoknál sem olvassa el a bevezetőt meg az instrukciókat, pedig ez hasznos lenne. A mi esetünkben a megnyitott honlap bal felső sarkában találhatók ezek a kiegészítő anyagok, melyek legördíthetők és választhatók. A lényeg az, hogy mint minden alapszótárnál, így nálunk is csak egyes számú alakokat lehet beírni a magyar keresőbe, a ragozott formákat nem. Az igék esetében pedig mindig csak egyes szám harmadik személyű alakokra lehet keresni. Ha valaki nem talál egy magyar szót, akkor nagy valószínűséggel azt jelenti, hogy az nem része a Héber Szentírás szókincsének.

– Amióta megszületett ez a digitális adattár, már háromszor frissítették. A nyitó oldalon olvasható, hogy ha bárkinek van észrevétele vagy javaslata, tegye meg. Sűrűn kell válaszolni a szótárhasználóknak?

– Voltak már érdemi hozzászólások, amikor például betűhibákra hívták fel a figyelmünket, és ezeket mi természetesen korrigáltuk. Hozzá kell tennem, egy ilyen hatalmas munka soha nem lehet befejezett, úgyhogy több szem többet lát alapon továbbra is várjuk az értékes észrevételeket. Van egy híres bibliaidézet a Példabeszédek könyvéből, ami szintén vezérlőelvemül szolgált a filológiai meghatározásoknál és értelmezéseknél, így hangzik: „Mint aranyalma ezüsttányéron, olyan a szó, amely helyesen van alkalmazva” (Példabeszédek 25,11).

– Miután a mű elkészült, és az alkotó hátradőlve pihen, elképzelhető, hogy hamarosan élőben is hallhatjuk, láthatjuk az Új Dimenzió Műhely kvartettet?

– Sajnos erre még várni kell, mert a csapatommal már egy újabb hatezer oldalas bibliai munkán dolgozunk, de erről még nem beszélhetek a szerződésünk miatt. Reményeim szerint, másfél év múlva jelentkezni fogunk egy újabb nagy digitális, ingyenes bibliai kiadvánnyal. A zenélés kapcsán azt tudom mondani, hogy 2015 végén koncerteztünk utoljára a saját együttesemmel, az Új Dimenzió Műhely kvartettel, méghozzá egy jelentős helyen, New York legnagyobb zsidó kulturális intézményében, a Jewish Community Centerben, majd ezt követően Pekingbe hívtak minket játszani az ottani Művészetek Palotájába. Nagyon hiányzik a muzsika, ezért természetesen zenei téren is vannak további terveim. Azt még nem tudom, hogy mikor sikerül megvalósítani, de nagyon szeretnék megjelentetni egy szóló kontrabasszus-klarinétos lemezt, aminek már megvan a munkacíme: Kontra-kántor. Ezen a CD-n zsidó liturgikus dallamokat dolgoznék fel kontrabasszus-klarinéton. Jelenleg azonban a kutatómunka a legfontosabb, amit úgy lehetne a legrövidebben összefoglalni, hogy Biblia szóról szóra. Vagyis az alkotó soha nem pihen, de az égiek és a földiek segítenek.

Az interjút Hegedűs Claudia készítette

Forrás: Élet és Irodalom

https://www.es.hu/cikk/2022-06-10/hegedus-claudia/biblia-szorol-szora.html