Az előzmények

Az 1975-ben megjelent Új fordítás a huszadik századi magyar protestantizmus kiemelkedő lelki, szellemi és kulturális örökségévé vált. Ahhoz, hogy a jelentőségét jobban értsük, érdemes felidézni az előzményeket, a tágabb kontextust, amelyből kinőhetett ez a fordítás.

A korábbi bibliafordítások között kétség nélkül a legjelentősebb és legtekintélyesebb a református esperes, Károlyi Gáspár fordítása volt, amely először 1590-ben jelent meg az észak-magyarországi Vizsolyban. Nagyon hamar világossá vált, hogy egyetlen bibliafordítás, így a vizsolyi sem örök és változ(tat)hatatlan, legyen bármilyen kiváló, Lélektől lélekig ható, egyházformáló és életeket megszólító. A magyar nyelv változása miatt a Károlyi-Biblia is hamarosan revízióra szorult. Elsőként Szenci Molnár Albert, Károlyi egyik tanítványa végezte el a szükséges szövegjavításokat 1608-ban, Hanauban megjelent kiadásában. Sok revízió követte egymást az évszázadok során, némelyik kimondottan a revízió szándékával készült, máskor azonban önállónak szánt bibliafordítási kísérletekről mondta ki az utókor, hogy végső soron Károlyi-revíziók voltak. Az utolsó jelentős revíziót már a 19. század végén, a Brit és Külföldi Bibliatársulat megbízása alapján egy protestáns teológusokból álló bizottságnak köszönhetjük. Ez a mélyreható, szinte már önálló bibliafordításnak is tekinthető revízió 1908-ban jelent meg. A magyarországi református egyház ezt az 1908-as szöveget használja mindmáig autorizált Bibliaként – az új fordítás mellett. A Károlyi-Biblia utóélete, pontosabban az arra való hivatkozás és a szöveg felhasználása nem ért itt véget, hiszen a 20. század végén és a 21. század elején is több olyan Károlyi-revízió látott napvilágot, amely az 1908-as szöveg „modernizálását” tűzte ki célul.

Az új magyar protestáns bibliafordítás

Az 1908-as revízióról már a megjelenése idején viták folytak (ez persze egyáltalán nem meglepő új bibliafordítások esetében); egyesek azt kifogásolták, hogy túl mélyreható változtatásokat hozott, mások azt, hogy csak félmunkát végzett, és inkább egy új bibliafordításra lett volna szükség. Kétségkívül archaikusabb szöveg jelent meg, mint amit a korszak irodalmi, illetve köznyelve indokolt volna (ennek belátásához elég fellapozni az ugyancsak 1908-ban indult Nyugat lapszámait). Az új magyar bibliafordítás iránti igény tehát fennmaradt. Károlyi Gáspár fordításának tekintélye miatt ugyanakkor csak revízióról illett beszélni egyházi körökben. Az 1930-as évek elején a Brit és Külföldi Bibliatársulat már elhatározott egy újabb revíziót. Ennek végrehajtásával Czeglédy Sándor volt pápai teológiai tanárt, valamint Raffay Sándor evangélikus püspököt bízták meg. Munkájuk eredményeként 1938-ban megjelent egy újabb, revideált szöveg.

Az 1940-es évek végének óriási politikai változásai oda vezettek, hogy a Brit és Külföldi Bibliatársulat elhagyta Magyarországot, és a magyar Biblia kiadásának feladatát, valamint egy esetlegesen elkészítendő új fordítás felelősségét 1949-ben a református egyházra ruházta át. Egyházunk ezt a munkát ökumenikus szellemben kívánta gyakorolni, ezért létrejött a Magyar Bibliatanács, amelynek elsődleges feladata volt az új Károlyi-revízió koordinálása. A Bibliatanács, megtartva a már 1947-ben megalakított fordítói szakbizottságokat, arra adott megbízást, hogy végezzék el a Czeglédy Sándor és Raffay Sándor által jegyzett revíziót.

Az újszövetségi szakbizottság 1951-re elkészítette az Újszövetség revízióját, amely valóban modernebb lett, mint az 1908-as szöveg. Ugyanakkor a bizottságokban sokan adtak hangot abbéli meggyőződésüknek, hogy a Károli-Biblia revíziója nem folytatható tovább a Károlyi-szöveg jellegzetességeinek elvesztése nélkül. Dönteni kellett, hogy vagy érthető, akkori magyar nyelven szóljon a fordítás, vagy továbbra is emlékeztessen a Károlyi-szövegre. Az újszövetségi bizottságot 1964-ben átalakították, és akkor már nem revízióra, hanem egy új fordítás elkészítésére kapott megbízást. Az 1967–1970 közötti években megjelent próbakiadások már az ő munkájukat tükrözik.

Az új bibliafordítás elvei akkor formálódtak ki, amikor a bibliafordítás tudománya is önállósult a nemzetközi színtéren. Ennek a tudományos fejlődésnek és az azt kísérő vitáknak a lenyomata tetten érhető az ó- és újszövetségi szakbizottságok útkereséseiben. Abban konszenzus volt, hogy az új fordítás alapja a modern bibliatudomány és szövegkritika eredményeit tükröző Kittel-, illetve Nestle-szövegek legyenek. Egyetértés volt a legújabb exegetikai eredmények felhasználást illetően is.
Jelszóként Kocsis Elemér fordító, későbbi püspök szerint ezt fogalmazták meg: „szöveghűség – jó magyarság – gyülekezetszerűség”. Vita volt és maradt ugyanakkor a bizottságok tagjai között az úgynevezett konkordantivitás (vagyis, hogy a fordítás inkább formai vagy tartalmi megfeleltetéssel történjék) és az akkor újnak számító dinamikus ekvivalencia elve kérdésében. Általánosságban elmondható, hogy az ószövetségi szakbizottság inkább hajlott a dinamikus ekvivalencia óvatos alkalmazására, míg az Újszövetség fordítói inkább igyekeztek megtartani a formai ekvivalenciát (közelebb maradva a szó szerintiséghez).

Az új magyar protestáns bibliafordítást jelentősen támogatta a Bibliatársulatok Világszövetsége (United Bible Societies), legfőképpen szakmai eszközökkel: konferenciák, fordítói konzultánsok bevonása, majd később nyomdagépek beszerzése. Ennek kiemelkedő állomása volt az 1970. november 10–14. között Budapesten tartott nemzetközi bibliafordítói konferencia, amelyen Eugene A. Nida is részt vett. Az új fordítás 1974 őszére elkészült, szövegét B. Lőrinczy Éva kandidátus, az MTA Nyelvtudományi Intézetének osztályvezetője lektorálta. 1975 tavaszán került nyomdába a kész lenyomat, és 1975 októberében az Egyetemi Nyomda befejezte az első kiadás példányainak nyomtatását. Az új bibliafordítás létrejöttében a fordítók és a Református Sajtóosztály munkatársai mellett elévülhetetlen érdeme volt Bartha Tibor református püspöknek.

Azóta az új fordítású Biblia két revízión ment keresztül, a Magyar Bibliatársulat Szöveggondozó Bizottságának köszönhetően, 1990-ben és 2014-ben. Utóbbit, a RÚF 2014-et a református egyház zsinata az 1908-as revideált Károlyi-fordítással együtt a református istentiszteletek „hivatalos” bibliafordításaként határozta meg.

Pecsuk Ottó
lelkipásztor, a Magyar Bibliatársulat főtitkára

Az előző héten két alkalommal is megismerkedhetett a nagyközönség az újonnan megjelent revideált új fordítású Bibliával. A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon nagyszámú közönség előtt mutatták be az új bibliakiadást, ezt követően pedig a budavári evangélikus templomban tartott ökumenikus istentiszteleten a Bibliatársulat munkájában részt vevő tizenkét felekezet képviselői közösen adtak hálát Isten szaváért, mely immár új köntösben szól hozzánk magyar nyelven.

A könyvfesztiválon tartott bemutatón Pecsuk Ottó, a Magyar Bibliatársulat főtitkára beszélgetett a jelenlévők előtt a revideálás munkájáról, az ezzel járó kihívásokról, személyes élményekről, tapasztalatokról a revíziót végző szakemberekkel (név szerint: Vladár Gábor, a Pápai Református Teológiai Akadémia rektora, Bácskai Károly, az Evangélikus Hittudomány Egyetem oktatója, Tokics Imre, az Adventista Teológiai Főiskola tanára, Kustár Zoltán, a Református Hittudományi Egyetem professzora, és Galsi Árpád, a Kálvin Kiadó igazgatója). Az eseményen Kubik Anna színművész olvasott fel szövegrészleteket a revideált kiadásból, Kéringer László előadóművész pedig a bibliai szövegeket feldolgozó zeneműveket adott elő.
Részletes beszámoló a reformatus.hu oldalon >>

Az ökumenikus hálaadó istentisztelet liturgiájában közösen vettek részt a Bibliatársulat tizenkét tagegyházának képviselői. Dr. Bölcskei Gusztáv igehirdetését követően nemcsak az egyes felekezetek, hanem a különböző korcsoportok is jelképesen használatba vették a Szentírást: a gyermekek, fiatalok, felnőttek és idősek egyaránt képviseltették magukat egy, az életkorukhoz illő bibliai idézettel, a jelenlévő egyházi tisztségviselők pedig a magukénak ismerték el az új kiadást. Az ünnepi istentiszteleten a Psalterium Hungaricum kórus szolgált, vezényelt Arany János. Orgonán közreműködött Ferenczyné Koós Anita és Tóka Ágoston improvizációkat adott elő.
Részletes beszámoló és az istentiszteletről készült felvétel a reformatus.hu oldalon>>

Szeretnénk megköszönni minden kedves részvevőnek a Biblia iránti érdeklődését, valamint hogy együtt ünnepelhettük ezt a számunkra oly fontos eseményt!

MBTA
 

[slickr-flickr search=”sets” set=” 72157644478730264 ” type=”galery”](fotó: Vargosz)

[slickr-flickr search=”sets” set=” 72157644464025122 ” type=”galery”](fotó: Dimény András)

Dokumentum letöltése (PDF)

Jelmondatunk: „A Biblia mindenkié” egyrészt magától értetődik, hiszen ma Magyarországon bárki hozzáférhet a keresztyén hit szent irataihoz, számtalan fordításban és formában. Másrészt azonban nem volt ez mindig így: alig 500 éve, hogy a humanizmus által megtermékenyített európai gondolkodás a reformációban éppen az anyanyelvre lefordított Szentírás segítségével érte el, hogy Isten szava nem csupán a kiválasztott kevesek olvasmánya lehetett, hanem minden olvasni tudó ember előtt feltárhatta kincseit. Nem véletlen, hogy a Magyar Bibliatársulat Alapítvány (MBTA) éppen ezt a mondatot tette a most megjelent revideált új fordítású Biblia (RÚF, 2014) népszerűsítésének jelmondatává, ezzel is utalva a bibliafordítás kulturális, hitéleti és magánéleti jelentőségére.

A főként protestáns egyházak által használt Biblia először 1975-ben jelent meg, lezárva egy közel 30 éves időszakot, amelynek során a magyarországi protestáns egyházak a hagyományos Károli Biblia megújításán, és Isten igéjének mai magyar nyelven való megszólaltatásán fáradoztak. Először 1990-ben került sor ennek az új fordításnak a revíziójára. (Bibliarevízió alatt azt értjük, amikor egy népszerű, általános használatban lévő bibliafordítást megújítunk, mert nem akarunk egészen új fordítást készíteni.) 2014-ben megjelent az új fordítású Biblia legújabb revíziója. Bibliarevíziót általában három ok miatt végeznek világszerte az ezzel foglalkozó szervezetek, többnyire a bibliatársulatok: 1. a bibliatudomány fejlődése, 2. a nyelv folyamatos változása és 3. a társadalmi változások miatt, amelyek gyakran új missziói helyzet elé állítják a keresztény egyházakat. A mostani revízióban mindhárom ok szerepet játszott. A munkálatok az olvasói észrevételek gyűjtésével kezdődtek 2006-ban. Ennek során három év alatt mintegy harmincezer olvasói észrevétel érkezett a Magyar Bibliatársulathoz, s részben ezek figyelembe vételével is indulhatott meg az érdemi revíziós munka 2009-ben.

A revíziót a MBTA Szöveggondozó Bizottsága végezte, amelynek tagjai a MBTA 12 tagegyházának lelkészképző intézményeiből delegált biblikus tanszékvezető tanárok. Minden esetben az ő feladatuk a bibliafordítások vagy revíziók tudományos és szakmai felügyelete. Ebből a körből kerültek ki a revízió érdemi munkáját végző személyek is. A revízió célja volt a korábbi fordítás idejétmúlt vagy éppen túlontúl időhöz kötött, értelemzavaró, következetlen vagy nehezen felolvasható megfogalmazásainak javítása. Különös figyelmet fordítottunk a „jó magyarságú” nyelvi megoldásokra. Változtattunk a magyar szöveg megfogalmazásán ott, ahol azt találtuk, hogy az új fordítás eddig önálló vagy a bibliafordítások többségi megoldásaitól eltérő úton járt.

A fordítási és szövegtörténeti jellegű, valamint a kulturális és történeti háttérre utaló jegyzetek számát kiegyensúlyozottabbá tettük az Ó- és az Újszövetségben. Ezekre a jegyzetekre ebben a kiadásban már az adott versek végén csillagok hívják fel az olvasók figyelmét. A „Biblia önmagát magyarázza” reformátori elv jegyében átnéztük és bővítettük a Biblián belüli kereszthivatkozások körét, valamint megújítottuk a térképeket és a
Függeléket (Bibliai súlyok és mértékek táblázata, Eltérő versszámozás a Károli-Bibliához képest, A bibliai könyvcímek rövidítései és a bibliai hivatkozások módja). Végezetül, a stílusában a korábbi kiadásra emlékeztető, mégis egészen új tördelés reményeink szerint könnyebben olvashatóvá tette a szöveget idősebb olvasóink számára is.

A RÚF 2014 megjelenését a Magyar Bibliatársulat tagegyházainak és támogatóinak bizalma, valamint a Bibliatársulatok Világszövetségének (United Bible Societies) és az Amerikai Bibliatársulatnak a három éves anyagi támogatása (2009-2011) tette lehetővé.

 
Magyar Bibliatársulat
 

Minden érdeklődő bibliaolvasó testvérünket szeretettel hívjuk 2014. április 27-én 18:00 órára a budavári evangélikus templomba, ahol ökumenikus hálaadó istentisztelet keretében, tagegyházaink közösségében „használatba vesszük” az új bibliakiadást. Kérjük, fogadják majd szeretettel, és főleg – olvassák rendszeresen! A bibliarevíziós munka nehézségeiért és örömeiért az Egyház Urát illesse a hála. Őt kérjük arra is, hogy áldásával kísérje majd az új bibliakiadás útját, és használja fel az Országa építésére.

Pecsuk Ottó
A MBTA főtitkára