Elhangzott: bár Mohamed békét hirdetett, tanításai igazáról maga is erővel győzte meg az arab törzseket, és utódai is azonnal fegyveres hódításba kezdtek. A professzor hozzátette: amikor az iszlám elfoglalt egy területet, felszólította az ott élőket, hogy vegyék át az iszlám jogot és térjenek át az iszlámra. Ha ragaszkodtak régi hitükhöz, a hitetlenek adóját kellett fizetniük, és ha erre sem voltak hajlandók, akkor kellett szembesülniük a kard erejével.

Molnár János leszögezte: a muszlim teológia eredendően elutasítja az öngyilkosságot, illetve azt, hogy az öngyilkos merénylők mártírok lennének. Ennek térnyerése a modern kori radikális iszlamista csoportokban elhajlás az eredeti tanoktól. Értetlenségének adott hangot amiatt, hogy ennek ellenére a terrorszervezetek ilyen hatékonyan rá tudnak venni fiatalokat erre a szörnyű cselekedetre.

– Míg az iszlámban – még ha nem is meghatározó mértékben – a szent háború gyakorlat, addig az Ószövetségben teológiai gondolat, hitvallásos elem – hangsúlyozta Karasszon István hebraista. A Károli Gáspár Református Egyetem tanára elmondta: Isten kizárólagosságot követel magának a zsidó néptől, ezért az Ószövetség népének nem lehetett más istene rajta kívül, de cserébe maga is kizárólagosságot biztosít a zsidóknak, Ábrahámnak tett ígérete alapján nekik és csakis nekik adja Kánaán földjét. A professzor megjegyezte: a Biblia vonatkozó szakaszaiban – Mózes könyveiben és Józsué könyvében – felsorolt és kiirtásra ítélt népek közül többről szinte semmit sem tudunk, azt sem, hogy valódi népekről vagy inkább népcsoportok összefoglaló elnevezéséről van-e szó, ráadásul a szöveg mai ismereteink szerint jóval a zsidó honfoglalás után született. Megjegyezte: jó ideje a judaizmus az egyik legbékésebb vallás, bár igaz, hogy az amerikai eredetű fundamentalista és radikális zsidó felfogást Izraelben is csak nehezen tudják megfékezni a mérsékeltek.

Ezzel összefüggésben Karasszon István úgy véli, hogy az isteni személy kizárólagossága miatt a monoteista vallások a belső radikalizmus által sebezhetőbbek, és ennek következményei a keresztyénség történetében és az iszlám esetében is tetten érhetők. A keresztyén fundamentalizmusról szólva kiemelte: ha a radikalizmus agresszióval párosul, az beláthatatlan károkat okozhat a keresztyénségre nézve is.

A professzor hallgatói kérdésre válaszolva elmondta: az iszlám európai térhódítása azon múlik, mennyire tud vonzó lenni földrészünkön ez a vallás, illetve hogy mennyire tud vonzóvá válni maga a keresztyénség. Ha az európai emberek áttérnek az iszlám vallásra, az szerinte a keresztyénség kritikája. – A versenyhelyzet talán megerősíti, megújítja egyházainkat – adott hangot reményének a teológus, aki egyúttal hangsúlyozta: habár hitünk csak Európában, a Közel-Keleten és Észak Afrikában van visszaszorulóban, globális méretekben – elsősorban Dél-Amerikában, belső Afrikában és Ázsiában – a leggyorsabban terjedő vallás, Krisztus követésének alapvetően mégsem létszámbeli, hanem sokkal inkább minőségi kérdést kell jelentenie számunkra.

Kiss Sándor

forrás: http://csillag.reformatus.hu/v/525/

Emellett bemutattuk más kiadványainkat is, melyeket a Kálvin Kiadó standjánál kedvezményes áron lehetett megvásárolni. A kisebbeket színesceruzával, zsírkrétával és rajzlappal felszerelkezve vártuk.

A rendezvény egészéről temérdek fotó, videó és beszámoló készült, melyek megtekinthetők a Csillagpont honlapján (csillag.reformatus.hu). Alább pedig saját képeink láthatók:

[slickr-flickr search=”sets” set=” 72157634873422168 ” type=”galery”]