Blog

Az olvasási szokások az AI-korában megváltoztak – sokat olvasunk képernyőről, de az elmélyült olvasásra egyre kevesebb idő jut. A bibliaolvasáshoz, a Szentírás üzenetének megértéséhez hasonló elmélyültség kell. Hogyan érinti az általános olvasási kultúra megváltozása a bibliaolvasási szokásokat? Milyen lehetőségei és kihívásai vannak a digitális világban a bibliakiadással foglalkozó szereplőknek? Ezekről a kérdésekről, valamint a Magyar Bibliatársulat sokszínű (könyv)missziói tevékenységéről beszélgettünk Pecsuk Ottóval, a Társulat főtitkárával.

– Az általános olvasási szokások megváltozása nem hagyja érintetlenül a bibliaolvasási szokásokat sem. Hogyan látjátok a Magyar Bibliatársulatnál a digitális környezet hatásait?

– Valóban kevesebbet olvasunk, felületesebben és főként elektronikus felületeken, ám egy friss felmérés szerint ugyanakkor az a meglepő helyzet, hogy a magyarországi 18-35 éves fiatalok közel fele (40%) még mindig inkább nyomtatott Bibliát olvas, mint digitális szöveget. Ez talán a bibliaolvasás szituációjából fakad: a digitális olvasás jellemzője az, hogy menet közben bármikor, bárhol kezünkben a telefon, a tablet vagy a laptop, míg a bibliaolvasás inkább olyan szituációt feltételez, amikor megállunk, és nyugodtan, elmélyülten tudunk a szövegre figyelni. Mindenesetre meglepő a kép, hiszen, ha valamelyik korosztályt digitális orientációjúnak gondolnánk, akkor éppen a mai tizenéveseket, még sincs szignifikáns különbség köztük és az idősebbek között a nyomtatott Biblia használatát tekintve. Nagyobb probléma, hogy akár a digitális, akár a nyomtatott felületeket nézzük, azt látjuk, hogy egyre kevesebben olvasnak Bibliát.

– A Kötőszó című podcastban arról beszélgettetek, hogyan lehet kedvet csinálni a Biblia olvasásához. Az olvasási szokások megváltozásán túl, milyen nehezítő tényezők vannak még, amelyek a rendszeres, napi bibliaolvasás ellen hatnak?

– Továbbra is a fiatalok bibliaolvasási szokásai szempontjából nézve a kérdést a legnagyobb gond a relevanciakrízis és a kognitív nehézség. A fiatalok arról számolnak be a kutatásunk alapján, hogy egyrészt nem tartják a Bibliát relevánsnak a saját mindennapi életük szempontjából, másrészt, ha mégis találkoznak vele, egyszerűen nem értik.
A két probléma nyilván összefügg. Ha egy szöveget nem értek, akkor természetes, hogy relevánsnak sem fogom érezni a saját életemre nézve. Vagyis az első látlelet, hogy a fiatalokkal, fiatalokért folytatott bibliamisszióban szükségünk van olyan megbízható bibliafordításokra, amelyeket a fiatalok jobban értenek. Egyúttal a jobban érthető nyelvű bibliafordítást a fiatalok életére kell applikálnunk. Bibliatársulati szempontból ez utóbbi a nehezebb feladat.

– Ha mindezt nemzetközi kontextusba helyezzük: milyen trendek láthatóak a bibliakiadásban, amelyek akár válaszul is értelmezhetők ezekre a kihívásokra?

– A nemzetközi trendek között egyértelműen kiemelkedik a személyes megközelítésbe illeszkedő törekvés. Jól körülhatárolható csoportokat megszólító bibliakiadásokat jelentetnek meg, olyan könyveket, amelyek speciálisan meg tudják szólítani az adott olvasói csoportot és választ tudnak adni a kérdéseikre. Úgy tűnik, a világon sokfelé a „mindenkinek ugyanazt” bibliakiadások ideje már a múlté.

– A Magyar Bibliatársulat és a Kálvin Kiadó már korábban is megjelentetett olyan bibliakiadásokat, amelyek a gyengénlátók számára is könnyebben olvashatóvá tették Isten igéjét. Milyen szempontokat kell figyelembe venni egy ilyen Biblia szerkesztésekor?

– Ennek a bibliakiadás-típusnak is megvannak a sajátos szabályai, amelyeket már egy korábbi „nagy betűs” bibliakiadásban is próbáltunk követni (tükröződésmentes papír, letisztult szövegkép, az extra szövegi elemek, versszámok, jegyzetek hiánya), de ebben a kiadásban most még tovább léptünk. A papír szinte szürke, a kötet gerince teljesen vízszintben kinyitható, hogy egy nagyítót vagy egy nagyításra használt mobiltelefont rá lehessen tenni és csúsztatni lehessen rajta. Újítás a relatíve olcsó, puhakötésű kivitel, és az, hogy az egész Újszövetség belefért két kötetbe, szemben a korábbiakkal, amikor szinte minden bibliai könyvet külön keményfedeles kötetben jelentettünk meg. Reméljük, hogy ezek a vonások is erősítik az olvashatóságot és a könnyebb elérhetőséget.

– A nagybetűs Újszövetséghez hasonlóan különleges vállalkozás a Jelnyelvi Biblia. Mit kell erről tudni? Egyáltalán hogyan képzeljük el ezt a „kiadványt”?

– A jelnyelvi Biblia egészen más jellegű vállalkozásunk, immár nagyjából tíz éve dolgozunk rajta. Egy-egy bibliai szakaszról videók készülnek, amelyeken egy vagy több jelnyelvi tolmács „elbeszéli” a bibliai szöveget. Az ingyenesen hozzáférhető, streamelhető videóinkat meg lehet találni mind a Baptista Egyház, mind a Magyar Bibliatársulat honlapján.

– Kiegészítő kiadványok is szerepelnek a Bibliatársulat kiadványai között. Tavaly kezdődtek a Bibliatörténeti kislexikon szerkesztői munkálatai. A mindent tudó internet világában miért van szükség még ilyen kiadványra? Hogyan segíti egy ilyen segédkönyv a bibliaolvasást?

– Valóban feltehetjük a kérdést, hogy mi szükség egy kislexikonra a mesterséges intelligencia korában, de a tapasztalatunk az, hogy az olvasói célcsoport, a gyakorló lelkészek, az érdeklődő gyülekezeti értelmiség vagy a teológus és bölcsész egyetemi hallgatók egyaránt küzdenek azzal, hogy az internet által eléjük tárt információtengerben biztonsággal eligazodjanak.

A Bibliatörténeti kislexikonnal egy olyan könnyen kezelhető, kis referenciakötetet szeretnénk kézbe adni, amely hasznos és megbízható segítség egy, a Biblia iránt érdeklődő olvasó kézikönyvtárában.
Az általános információk mellett a kiadás előnye lesz, hogy a tartalmában fontos szerepet kap a magyar nyelvű bibliakiadások története. Ennek a témának pedig még mindig kevés az internetes irodalma.

– A Magyar Bibliatársulat nemcsak kiadói tevékenységet végez, hanem a bibliamisszióban is fontos szerepe van. Adományok segítségével jutnak el például egyházi iskolák diákjaihoz Bibliák. Milyen más missziós tevékenységek vannak, milyen hatással működnek ezek?

– Évente kétszer jelentkezünk egy-egy adománygyűjtő akcióval, amelyek segítségével olyan bibliaosztásokat valósíthatunk meg, amelyek egyébként nem lennének rentábilisak, vagy éppenséggel segítjük egy új kiadványunk elkészítését. Így sikerült hozzájárulnia támogatóinknak a korábban említett nagy betűs Újszövetséghez vagy a Jelnyelvi bibliafordításhoz.

De valóban, minden évben több ezer példány Bibliát is kiosztunk a középiskolások között támogatóink nagylelkűségének köszönhetően.
Az „özvegyasszony két fillérje” elven működnek ezek az akciók, hálával tapasztaljuk, hogy a sok kicsi sokra megy, többnyire 1-1,5 millió forint körül összegből gazdálkodunk évente két alkalommal.

– Milyen terveitek vannak az elkövetkező időszakra?

– Jelenleg a legfontosabb törekvésünk, hogy jól haladjunk az ökumenikus bibliafordítással, amely Magyarországon eddig egyedülálló vállalkozás, a Magyar Bibliatársulat tagegyházai és a katolikusok között. Eddig két könyv jelent meg próbakiadásként (Ruth könyve és Péter első levele), de már 4-5 egyéb bibliai könyv is a készenlét különféle fázisában van. Nagyon sokat várunk ettől a fordításunktól, mert célközönségünk a fiatalok (a 18-35 éves korosztály) és azok, akik egyik felekezetnek sem aktív templomba járó tagjai, de mégis érdeklődnek a Biblia iránt. Ez két nagyon fontos társadalmi csoport a bibliamisszió szempontjából.

Pompor Zoltán