„Elárasztod fejem olajjal; csordultig van a poharam…”
A közelmúltban ért véget bibliaismereti versenyünk legújabb fordulója, melynek különdíjasát, Bandor Zoltánt kérdeztük a játékról, a Bibliáról, Isten gondviseléséről. Interjú.
A Sárospataki Református Kollégium Gimnáziumából jelentkeztél a Magyar Bibliatársulat Alapítvány online bibliaismereti játékába. Melyik osztályba jársz?
A Sárospataki Református Gimnázium 9. A emelt szintű angol osztályába járok.
Ez az első alkalom, hogy részt veszel a játékunkban. Hogyan értesültél erről a versenyről?
A parokia.hu-n követem minden nap a kijelölt igeszakaszokat, és csak véletlenül pillantottam meg a hírek között a versenykiírást.
Mi keltette fel az érdeklődésedet?
Elolvastam a kiírást és jött egy érzés, hogy jelentkezzek. Gondoltam tesztelhetem vele magam és tanulhatok is vele. Visszatekintve ez teljesen megvalósult, sőt annál inkább többet is kaptam ettől a versenytől, mint amit vártam. Szeretetet, törődést, figyelmet, és így az interneten keresztül is közösséget, testvéri közösséget az Úrban.
Vettél már részt korábban is valamilyen iskolai bibliaismereti játékban?
Nem, ez volt az első Bibliaismeretre alapuló verseny, amin részt vettem.
Nagyon gyorsan sikerült kitalálnod a megfejtést a verseny középszintű kérdéseire, sőt magadtól elkezdted megoldani a honlapunkon éppen akkor elérhető, haladó szintű kérdéseket is. Majd azonnal és bátran igent mondtál, amikor azt javasoltuk, hogy próbáld meg a haladó szintű kérdéssort is megoldani.
Ez azt jelzi, hogy szereted a Bibliát olvasni… Honnan ez a lelkesedés? Volt valaki, akivel először együtt olvastátok a Bibliát vagy gyermekbibliát? Mi fogott meg a könyvben?
Mindig egyedül olvastam Bibliát, kb. 12-13 éves korom óta. Rendszeresen az utóbbi egy évben kezdtem olvasni, és mostanára, 15 éves koromra jutottam el arra az érettségi szintre, hogy érzékelni, értékelni tudom a Biblia fontosságát, szükségét. Minden napra erőt merítek belőle, mindig van számomra üzenete. Azt gondolom, hogy minden bennünk felmerülő kérdésre Isten már azelőtt megválaszolt, hogy mi rágondoltunk volna, és ezeket a Bibliában “tette közzé”. Az a véleményem, hogy ebben a valóban durva világban nehéz meglátni, felismerni és majd elfogadni az igazi igazságot, de Isten az Ő Fia által a Szentlélekkel közösségben utat mutat és tapossa előttünk az ösvényt, amin járnunk kell /amin jó járnunk. A Bibliát olvasva megerősödhetünk, útmutatást kaphatunk erre az útra, ha eléggé figyelünk.
Gimnazistaként hogyan olvasod/olvassátok a Bibliát?
Bibliát egyedül olvasok leginkább otthon, gimnazistaként gyakran a buszon, utazás közben; buszmegállóban, várakozás közben; vagy órák előtt, szünetben. De hittanórán, ifisekkel, keresztyén táborokban egyaránt.
Van kedvenc bibliai történeted/szereplőd? Miért érzed közel magadhoz?
Kedvencem egy mondhatni “klasszikus”, a 23. zsoltár. Ez a pár igevers kifejezi számomra Isten hatalmas kegyelmét, szeretetét, gondviselését. Amikor valami miatt aggódom, megterhelt, ideges vagyok, nem az Úrra figyelek, akkor ezt olvasom, és mindig megerősödök általa.
Mi tetszett legjobban a tavaszi online bibliaismereti játékban?
Az, hogy a szervezők szeretettel vállalták a fáradságot és az e-mailezést. A feladatok érdekessége és maga a verseny technikai megoldása.
Szívesen ajánlanád bibliaismereti versenyünket más középiskolásoknak? Miért?
Igen, mindenképp. Egyrészt azért, mert sokat lehet tanulni, fejlődni általa a bibliaismeretünket, hitünket tekintve. Másrészt mert úgyis annyi időt töltünk a neten, a gép előtt, így hasznosan is eltölthetjük.
Összefoglalva hálás vagyok Istennek mindezért, most is megtapasztalhattam azt, ami a 23. Zsoltárban van megírva: elárasztod fejem olajjal; csordultig van a poharam. Valóban mennyire szerető, gondoskodó, jóságos Istenünk van. Legyen akármilyen az életünk világi szemmel tekintve, Vele bővelkedhetünk a jóban, eláraszt bennünket az Ő kegyelmével. Nem személyválogató, minden gyermekét ugyanúgy szereti és gondot visel róluk. Most is megmutatta ezt, amikor egy szegény családból származó, cigány gyerek különdíjat nyert a bibliaismereti versenyen. Legyen ezért áldott a neve mindenkor, Soli Deo Gloria!!!
Köszönök mindent a szervezőknek, és tényleg nem tudom kifejezni, hogy mennyire hálás vagyok, és hogy mennyi öröm van a szívemben.
Leave a Reply